Próbálom nem feltűnően kicsit megcsípni Justin lábát, ezzel jelezve, hogy nehogy elmondjon valamit a kettőnk „dolgáról”.
- Justin, nyögd már ki. Tőletek akarom először hallani, és nem Pattietól. –arcán sejtelmes vigyor jelenik meg. Hajamat igazgatom, próbálok nem odafigyelni Usherre.
- Miranda... te is nyugodtan beszélhetnél. –kérlel Usher.
- Mondd már el neki.. – motyogja az orra alatt Justin.
- Oké. – sóhajtok. Na most ebből, hogy a fenébe húzzam ki magam kínos helyzetek nélkül…?! Uhh. –Szóval, te most arra gondolsz, hogy… - nagy szemekkel nézek rá.
- Az édes kis becézgetésen, az ölelésen, a csókolózáson kívül. Arra gondolok. – nevet fel. Én nem találom ennyire viccesnek…
- Szóval. – ajkamba harapok, próbálom húzni az időt. – Volt…Már.. Naah. Érted. Ne nézz már így rám. –éreztem, hogy arcom egyre jobban vörösödik. Ránézek Justinra, aki csak a fejét fogja, és röhög rajtam. Én csak megforgatom a szememet, és próbálok nem figyelni rá.

- Justin, ezt nehéz lett volna elmondani? Amúgy, ügye.. szóval vigyáztatok? – aggodalmaskodik Usher.
- Olyan vagy mint az anyám. – néz fel Justin Usherre. – Igen.
- Legalább van akit szerethetsz. – húzza a száját a rapper.
- Erről írni kéne egy dalt. – csillan fel Justin szeme. Usherrel összenéznek, és úgy érzem, hogy most valami furcsa, férfi-nyelven kommunikálnak. Mind a ketten felém fordulnak, és nagy, csillogó szemeiket meresztik rám. Rémült arccal próbálok megszólalni.
- Mi. Van?
- Írunk egy dalt, Somebody to Love címmel, és szerepelhetnél benne együtt velem. – néz rám Jus kacéran.
- Hát..
- Naa. Tudod mekkora sláger lenne ebből? Nézd meg ezt a fejet. –Usher megfogja Justin arcát és felemeli. – Képzeld el ő egy fekete bőrdzsekiben. Millió lány szíve dobbanna meg egyszerre! És te, meg azok a gyönyörű gesztenyeméretű szemeid tökéletes párost képeznétek. – felnevetek. Usher kérlelő szemeinek nem nagyon tudok nemet mondani.
- Remekül hangzik.  – mosolygok rájuk.

Franciaország;  Zenith Lille koncertterem; 12:03.
- Gyerünk már, hát még próbálni is kéne!!- Scooter rettentően ideges. Én csak egyhelyben állok, nem merek semmihez se nyúlni, még a végén elrontom.
- Pattie, itt van két VIP-s lány, hova vigyem őket?

Evi szemszöge:

- El tudod, hinni, hogy itt vagyunk?! Justin Bieber…AhW. Ide Biebergasmolok. Találkozni fogunk Justinnal! – lepergett a szemem előtt, ahogyan Justin puha ajkai az enyémet súrolják… Szívem gyorsan vert, és úgy éreztem, hogy itt ez a soha vissza nem térő alkalom, akkor miért nem kaphatnék tőle legalább egy puszit?! – Ginaaa! Hol vagy már megint?-körbenézek a teremben de sehol nem látom.
- Mi van már? Az embert vécézni sem hagyják nyugodtan? – jön felém nevetve. – Kitaláltam valamit! – szeme furcsán csillogott, de ha ilyen tervekről van szó, akkor nála nincs megállás. Izgatottan vártam, hogy mit mond. – Szóval, mikor majd jön ide hozzánk Justin, akkor összeesünk mind a ketten. Okés?- gonosz vigyor jelenik meg az arcán.
- Ééés nekünk ez azért jó, meeert…? – nagyra nyitott szemekkel figyeltem rá.
- Mert Justin ideszalad hozzánk, és ha szerencsénk van, akkor, még szájon is lélegeztet minket.

- Ahhw. – csillant fel a szemem.
- Kár, hogy van barátnője. – húzta a száját.
- De legalább boldogok. – engem is elkeserített, hiszen Justin és Miranda ragaszkodó típus. Szóval nem hiszem, hogy valaha is szakítani fognak. De azért egy csókot kiharcolok ma Justinból.

Miranda szemszöge:
- Miranda. – Justin állt mögöttem. Szorosan magához húzott. Szívem hevesen kalapált, és pulzusszámom egyre jobban magasabbra szökött. – Milyen VIP-s lányok jönnek? – szemét bogarásztam, hátha látok benne valami kis felcsillanást, de ő mindvégig engem nézett. Megnyugodtam. Láttam, hogy Scooter felénk közeleg két barna hajú lánnyal. Próbáltam kibújni Justin kezei közül, de ő nem engedett.
- Oké, szóval ő itt Tarr Evelin.  – egy barna, félhosszú hajú lány állt előttem. El kell ismernem, hogy szép lány volt. Nehéz beismerni, de kezdek féltékeny lenni. – Ő meg Gina. – na jóó, Most ezek kínozni akarnak? Mostmár tényleg féltékeny vagyok. Oké. Nyugi. Számolj tízig… Justin még mindig erősen szorított magához.

Gina szemszöge:
- Justin Bieber… Justin? Bieber? Úristen. JUSTIN BIEBER. –ezt nem hiszem. Személyesen Justin Bieber áll itt. A szemem előtt. De.. a csaját ölelgeti. Nem hiszem, hogy nem tudnak elszakadni egymástól. Azért aranyosak. De engem is ölelgethetne. Elmosolyodok, és odalépek Justinhoz. – Készíthetnék egy képet? – kedvesen, és bűnbánóan tekintek rá. Miranda arrébb lép. Justin átkarolja a hátamat. Mivan? Átkarolta a hátamat. Szívem őrülten kezdett el verni, és nem hagyta abba. Szám széle is remegett. Olyan volt, mintha Justin teljesen a hatalma alá kerített volna. De nem maradhatok vele mindörökre így. Kattant a fényképezőgép, és elengedett. Rettentően elszomorodtam. Evi jött utánam. Mire észhez tértünk, már Mirandával a színfalak mögött ültünk.

- Milyen Justin Bieber barátnőjének lenni? – kérdezem kedvesen.
- Nem találok rá szavakat. Rettentően jó. – mosolyog rám jóindulatúan. Szemeit bogarászom. Most már értem, miért szeretheti annyira Justin. Hiszen kedves, szépek a szemei és tényleg szép a mosolya.
- És volt már AZ? – kérdezi Evi csillogó szemekkel. Miranda arca elvörösül. Zavarba jött? Szóval ez azt jelenti, hogy… Úristen!
- Nem. – tetteti nevetését.
- Nekünk elmondhatod. – kacsint Evi Mirandára.
- De lányok, tényleg nem volt.
- Hát, ha te mondod. – nem akarom tovább kínozni szegény lányt. Miranda fölállt, és a színpad felé igyekezett. Egy gyönyörű égszínkék ruha volt rajta. Annyira tökéletes élete van, annyira tökéletes párost alakítanak Justinnal….

Justin szemszöge:
Ez… Rengeteg rajongó. Hihetetlen. Soha nem gondoltam, hogy itt fogok lenni, mikor egy évvel ezelőtt még aprócska ki videókat tettem fel a YouTube-ra…
A fülembe behelyezett mikrofonba Scooter beszélt:
- Szóval, most jön az Overboard szám Mirandával, de felejtsd el, hogy ő kezdi!- befejeztem az One Time-ot.

Majd bejátszották az Overboard kezdő dallamát. Felnézek, és ott állt a lépcső tetején abban a ruhában. Az a ruha… rengeteg titkot, és emléket őriz. Gyönyörű hangjával az egész koncertterem megtelt. Szívem majd kiugrik a helyéről. Felém közeledett.

Miranda szemszöge:
- A szám végén csókold meg Justint. – mondta a fülemben lévő mikrofonba Scooter. Tovább énekeltem. Annyira.. kellemes érzés volt kiadni a hangomat. Most már értem mit szeret Justin ebben az egész „koncertesdiben”. De ez a rengeteg rajongó… hihetetlen. A gyomrom kezd 180°-os kört forogni. Lementem hozzá a lépcsőn, és ketten kezdtünk énekelni. Annyira romantikus volt…megfogta a kezemet és előrébb mentünk a színpadon. Teljes biztonságban éreztem magamat. Semmi, és senki nem szakíthat szét minket. A hideg rázta minden porcikámat. Az én életmentőm, és tényleg nem tudjuk feladni a szerelmünket. A szám utolsó sorainál szívem őrült módon kezdett kalapálni. Jus magához rántott s gyorsan ajkait az enyémre nyomta. Úgy éreztem megfulladok, és most tényleg szükségem van egy életmentőre. Nyelvünk egy pillanatra összeért. Mikor elváltak ajkaink, lefogta mikrofonját, és közel hajolt hozzám.
- Egymáshoz tartozunk. – suttogta. Nyomtam egy puszit a puha arcára. Annyira puha arca van… nincs szívem, hogy itt hagyjam őt.

Justin szemszöge:
Az One Less Lonely Girl szám következett. Láttam, hogy a két VIP-s lány jön felfele a színpadra. Mit akarnak ezek?! A srácok behoztak nekik két széket, és letették a színpad közepére
- Justin, Michel majd odaadja a két virágcsokrot, ezt majd odaadod a lányoknak. – szólt Scooter. Hát legyen. Elvettem Micheltől a két csokrot, de mikor már majdnem odaadtam volna nekik, akkor Scooter szólt.
- Csókold meg valamelyik lányt! – elszörnyedt tekintettél néztem a két lányra. Hogy mer ilyet kérni?! – Justin, csókold meg valamelyiket!! – Scooter hangja ideges és egyben rémült is volt. Most mit tegyek?!?!