Nem tudom, hogy m�gis mi lehetett, ez az �rz�s. Bevinni idegen embereket a h�zunkba? Nem �ll sz�nd�komban hajl�ktalan-sz�ll�t nyitni. Van az, hogy ha a kisujjadat ny�jtod, azut�n m�r az eg�sz kezed kell…Pontosan nem is tudtam, hogy mit v�llalok ezzel. De nem is volt sok id�m gondolkodni. �reztem, hogy a kab�tzsebemben rezeg a telefonom. Sms…
„M�r hazaj�ttem. Sajn�lom, hogy megv�rakoztattalak, de valahogy kitud�dott, hogy az �llom�son v�rsz engem, ez�rt nem akartam feleslegesen probl�m�t csin�lni. �vatosan vezess. Szeretlek, Jus. J”
Minden  d�h elsz�llt bel�lem, de m�gis valami maradt bennem… Hogyan fogom �n ezt elmondani neki? Most telefon�ljak r�? Tal�n az lenne a legjobb megold�s.
Gyorsan t�rcs�ztam Justint. Azonnal felvette a telefont.
- Szia! Merre vagy? – hallottam rekedt hangj�n. �reztem, hogy m�r nagyon v�r haza. P�r m�sodpercig nem tudtam mit�v� legyek. R�n�ztem a testv�rekre. Musz�j. Miranda. Haladj m�r azt istenit!
-Szia… - v�ltottam komolyabb hangnemre. – figyelj.. m�g r�d v�rtam,idej�tt egy testv�rp�r, �s mondt�k hogy kidobt�k a sz�lei, de majd otthon elmes�lem r�szletesebben. Sz�val a l�nyeg az, hogy mondtam nekik, hogy k�lt�zzenek hozz�nk. Legal�bbis m�g l�bra nem tudnak �llni. – hadartam egy szuszra.
- Miranda… �s ha valaki feljelent gyermekrabl�s miatt? – gyermekrabl�s?! Mi van? Erre m�g nem is gondoltam… � te marha.
- Ok�. Figyelj. Hazamegyek vel�k, majd kital�ljuk. Rendben? – k�rdeztem ny�sz�r�gve.
- Nyugodj meg, majd kital�ljuk any�val. Mikorra �rtek haza? – nem �reztem a hangj�ban d�h�t, de m�g rosszindulatot sem. Megnyugodtam. M�r amennyire meglehet egy ilyen helyzetben.
- Szerintem p�r perc �s ott lesz�nk. – mosolyodtam el. Alig v�rtam, hogy v�gre magamhoz �lelhessem, �s m�lyen belet�rjam a fejemet az illatos pulcsij�ba. Letettem a telefont. Hiszen ha m�g elb�cs�ztam volna, akkor m�g k�s�bb �rt�nk volna haza.
- Gyertek. – intettem a sr�coknak. A kisl�ny megfogta a kis tariszny�j�t, a sr�c pedig belekarolt a b�r�ndj�be.
- Biztos nem lesz�nk a terhetekre? – n�zett r�m szomor�an Will. Es�k�k sz�n� szemi tele voltak csal�dotts�ggal, de valahol a legm�ly�n, a leges legm�ly�n, a legs�t�tebb zug�ban a rem�ny halov�ny f�nye pisl�kolt.
- Dehogy. M�g megbesz�lj�k Justinnal �s az anyuk�j�val, hogy hogyan is lesz ez az eg�sz. Nyugodjatok meg. Mindig rendben lesz. – mosolyogtam, �s megsimogattam a kisl�ny f�nyes haj�t.
Be�lt�nk az aut�ba. Folyamatosan Justin hangja csengett a f�lemben. �vatosan vezess. Lassan. J� ok�, ne t�l lassan, mert az is vesz�lyes.
K�r�lbel�l 10 perc m�lva m�r az ajt� el�tt �lltunk. Pattie nyitott ajt�t.
- Miranda! Uramisten! Mekkora vagy m�r! – most akkor megh�ztam vagy mi van? – Gy�ny�r� vagy! Justin m�r nagyon v�rt. – vonta f�l szem�ld�k�t, majd kedvesen elmosolyodott. – Na �s hol vannak a kis utasaink? – n�zett �t a v�llamon.
- J� napot! Will vagyok.– ny�jtotta a kez�t Will.
- Ugyan m�r! Nem vagyok m�g olyan v�nszatyor. Nyugodtan tegezz�k egym�st. – �lelte meg a fi�t. Mi van most ezzel a Pattieval? Szipuzott? Vagy lement egy k�t deci konyak?
- Szia! – k�sz�nt a kisl�ny. – Georgie vagyok.
- Szia. Pattie vagyok. De sz�p sz�l gyerekek vagytok! – simogatta meg a kisl�ny v�ll�t.
Ok�, nekem ennyi el�g volt a csal�dszeretetb�l. Nekem most m�s kell. Szememmel k�rbej�rtam az eg�sz nappalit. Hol lehet? Sz�val ha nem videoj�t�kozik, akkor eszik. Pasik… Gyorsan kiszaladtam a konyh�ba. Sehol senki. Akkor a szob�j�ban van. Gyorsan ledobtam a tornacip�met. Amilyen sebess�ggel csak tudtam felfutottam a szob�j�ba. Halkan kattant az ajt�. Az �gy�n fek�dt, mellette a telefonja. Olyan �desen szuszogott. Nem voltam k�pes fel�breszteni. Legsz�vesebben felm�sztam volna mell�, de csak egyszem�lyes �gya volt. Le�ltem a f�ldre, �s a fejemet az �gyra fektettem. Kezemmel �vatosan megfogta az �v�t. Hideg volt. J�ghideg. Megsimogattam puha arc�t. Most a legsz�vesebben r�ugrottam volna, �s minden ruhadarabj�t egyenk�nt szedtem volna le r�la. Szuszog�sa egyre hevesebb lett. Annyira szeretem. Nagyon nagyon. Most mindenn�l jobban hi�nyzott az �lel�se… Van t�k�letes, f�ld�nt�li, id�tlen szerelem, amely teljes �s kimondhatatlan. Szerelem, ami nem is szerelem m�r, hanem csak f�ny. Ahol csak �l�nk �s n�zz�k egym�st, sz�tlanul, �s a teljess�gben vagyunk.