Ki s�t�ltunk a sz�rakoz� helyr�l, �s elindultunk Justin�khoz.
- Annyira sajn�lom, hogy bes�rt�dtem ett�l az eg�szt�l. Nem is tudom, hogy mi volt velem. Annyira akartalak megint l�tni…
- De honnan tudtad, hogy itt vagyok? – n�ztem fel r� k�v�ncsian.
- Hallott�l m�r a meg�rz�sr�l? �s hogy minden szerelmes l�ny a bulikon �lni szokott? – mondta kedvesen. Szorosan megfogta kezemet.
- �s te ebben m�r profi vagy �gye? – nevettem fel�.
- Nem, dehogy.  – mosolygott r�m.
- Megnyugodtam! – nevettem fel�.
Hirtelen elkezdett szakadni az es�. D�rg�tt, vill�mlott. R�gt�n fut�snak eredt�nk. �gy esett mintha d�zs�b�l �nt�tt�k volna. M�r mind a ketten b�rig �ztuk, pedig m�g nagyon messze voltunk Justin�kt�l.
- Hogy eshet ennyire? – n�zett el�re Justin a szakad� es�ben.
- Ne t�lem k�rdezd.

*krrrgssssh-csrrggg*

Elment az �ram. Semmi nem lehetett l�tni az eg�sz v�rosban. Az es� pedig m�g mindig szakadt. Az �gen �ssze-vissza cik�ztak a vill�mok. Nem tudtuk, hogy merre is kell menni, hiszen vaks�t�t volt. Legal�bb, ha a Hold vil�g�tott volna. De m�g azt sem l�ttuk, a komor felh�kt�l.
- J�l van �n nem futok. – jelentettem ki egyhang�an.
- Megf�zol. – Justin nem volt mellettem. El�ttem volt hallottam a hangj�n.
- Hol vagy? – k�rdeztem agg�d�an.
- V�rj, meg�llok. – annyira zuhogott az es�, hogy alig hallottam valamit. Megint d�rg�tt az �g.
- �hh! Meg vagy. – jelentettem ki boldogan, majd meg�leltem Justint.
- Hm? �n? Dehogy. M�g mindig itt �llok.
- Akkor… ja. Hogy ez egy fa. – �reztem, hogy elpirultam, de a hideg leveg� sokat jav�tott a helyzeten. Hallottam, hogy Justin hangosan elneveti mag�t. Kezdtem �rezni a k�zels�g�t.
- Eeez m�r Justin Bieber lesz! – ugrottam a nyak�ba. Sz� szerint.
- �h. Sz�val h�ts� t�mad�st ind�tasz ellenem? – hangoztatta  szavait gonoszan. Felvett a h�t�ra, s �gy indultunk tov�bb. Nevetve �sszek�coltam a haj�t.
- Hey, a hajam. – kacagott.
- Im�dom a hajadat!
- Im�dom mikor ezt csin�lod!
- Im�dom, mikor szereted, amit csin�lok!
- Im�dom, mikor azt mondod, hogy im�dod, amit velem tehetsz!
- Im�dom, mikor… nem tudok m�r erre mit mondani. – nevettem fel sz�vb�l.
- Im�dom, mikor �n se tudok m�r mit mondani. – nevetg�lt.
- Nem vagyok neh�z?
- Mint a pillang�.
- De most komolyan. Elb�rsz? Nem musz�j cipelned.
- Ugyan Miranda, tudod hogy �n izmos ember vagyok! – hahot�zott saj�t egoizmus�n. �n se tudtam ellen�llni a nevet�snek.
- Az �n eg�s pasim vagy. – �leltem meg a nyak�t.  Besz�vtam frissen mosott haja illat�t. Teljesen elgyeng�ltem, �gy �reztem, leesek a f�ldre.

- Nem vagyok egoista, csak…
- Csak? – nevettem fel.
- Csak t�ls�gosan szerelmes vagyok bel�d. – mondta sz�gyenl�sen. Nem tudtam mit mondani r�, csak n�ztem magam el�. Nem t�rtem �szhez, att�l amit az el�bb mondott.
- Mindj�rt otthon  vagyunk.  - mondta boldogan. - …Azt hiszem. – m�g mindig nem lehetett l�tni egy kukkott sem, de m�r nem esett olyan er�teljesen az es�. Nagyon f�jt a sz�l.
- Ohhh! Figyeleeed! Milyen pro vagyok! – leeresztett a f�ldre, �s kinyitotta a kapuajt�t.
- Justin, biztos vagy te ebben…? – aggodalmaskodtam. Lehet, hogy rossz h�zba nyitottunk be…
- Teljesen. – ment el�re. Megfogta a kilincset, �s pr�b�lta volna kinyitni. Megr�ngatta p�rszor. – Vaagy, nem is olyan biztos…
- Justin, �gye nem azt akarod mondani, hogy bet�rt�nk?
- Nem mondom, csak gondolom… szerintem fussunk. – hangj�ban aggodalom hallatszott. Nem l�ttam arckifejez�s�t, de el tudtam k�pzelni. Nem b�rtam m�r nevet�s n�lk�l.

- Hallod, ez is csak vel�nk fordulhat el�. – m�r fulladoztam a nevet�st�l, de m�r Justin is. – V�rj�l csak, mi nem itt laku *KOOPP! * - azt hiszem neki mentem egy l�mpaoszlopnak. Nagyon f�jt a fejem. – �h..uuu.. ez f�jt. – k�nnyesre nevettem magamat. Justin m�r nem is volt mellettem. H�tra n�ztem, igaz nem sokat l�ttam, de kirajzol�dott Justin alkata. Annyira r�h�g�tt rajtam, hogy nem b�rt tov�bb menni.
- F�jt? – mondta hangosan.
- H�t neeem. Szerinted? – kacagtam magamon.
- Mintha csak magamat l�tn�m. – odafutott mell�m, �s �t�lte a cs�p�met. Ment�nk tov�bb az �ton. Vagyis ink�bb kerest�k a h�zat.
- Nem ez az az utca?  - n�ztem fel Justinra.
- Lehet. De akkor… – befordult, egy h�zhoz, �s kinyitotta a kaput. – Tudod, holnap tele lesz az �js�g avval, hogy �n vagyok a bet�r�. – nevetg�lt.
- �s h�s�ges t�rs�val. – megfogta a kezemet, �s a bej�rati ajt� fel� ment�nk. Megfogta a kilincset, �s lenyomta.
- Ohhh��! �s te m�g nem b�zt�l bennem! – mondta �nim�d� hangon, s bement a h�zba.

- Nem mondtam, hogy nem b�zok benned. – nevettem fel�, majd mentem ut�na.
- De gondoltad. – n�zett fel�m mosolyogva.
- Hanyagoljuk a t�m�t. – vetettem le magamat a kanap�ra. Az eg�sz h�zban m�g mindig rettent�en s�t�t volt.
- Mit csin�ljunk?  Lenne egy-k�t �tletem… – huppant le mell�m. �t�lelt. �reztem vizes b�r�t, �s a ki�ll� hajsz�lai arcomat csiklandozt�k.
- Mondjuk t�r�lk�zz�nk meg. – fel�lltam Justin mell�l, �s kitapogattam a f�rd�szoba ajt�t. Kinyitottam az ajt�t, majd megfordultam. Tudtam, hogy Justin m�g mindig ott �l a kanap�n.

- Ne nyiss be.
- H�t... most j� �tletet adt�l... – fordult fel�m Jus. – Nyugi, nem fogok.  – b�lintottam, majd kerestem egy t�r�lk�z�t. Levetettem a ruh�mat, majd alaposan megt�r�lk�ztem. Felvettem a melltart�mat, meg a francia bugyimat, majd k�rbe csavartam magamon a t�r�lk�z�t. Kinyitottam az ajt�t.
- JUSTIN! – nagyon megijedtem, ott �llt el�ttem, teljes nagys�g�ban. Kerestem a szemkontaktust, de annyira koroms�t�t volt, hogy alig lehetett l�tni az orromig. Mag�hoz h�zott, majd szorosan meg�lelt.
- Im�dlak.  – suttogta f�lembe. Teljesen kir�zott a hideg. M�r-m�r f�ztam. Justin p�l�j�ba dugtam a fejemet, �s m�lyen besz�vtam. Rettent�en vizes volt, de nem t�r�dtem vele.
- Tudsz adni ruh�t? – k�rdeztem f�l�nken.
- Persze. – megsimogatta a hajamat, majd a szemembe l�g� vizes tincset a f�lem m�g� rakta. Hossz� csend k�vetkezett.
- Olyan t�r�keny vagy �gy t�r�lk�z�ben. – t�rte meg a csendet. �reztem, hogy elpirultam, �s eg�sz arcom �gett. Nem volt alkalmam m�r megsz�lalni. Felvett az �l�be, �s a szob�j�ba vitt.