- Nem tehetem… - suttogtam magamban. Kih�ztam a fi�kot, �s el�kerestem a pillanatragaszt�t. Megfogtam a k�pet, �s arr�b raktam. K�nnyes szemmel letett a f�ldre. Megpr�b�ltam �sszeragasztani a k�pet, de annyira remegett a kezem, hogy nem siker�lt. V�g�l bev�gtam a ragaszt�t a szoba m�sik v�g�be. A szoba k�zep�n �ltem �sszegombolyodva. Felh�ztam a l�bamat, majd �tkaroltam a kezemmel. Hogy vesz�thettem el. �letem �rtelme volt. Most m�r nincs ki�rt, mi�rt �lnem. �rtetlen az �letem. Elfelejteni pedig nem tudom. Sz�vem beg�rcs�lt, alig kaptam leveg�t. Nem tudtam m�lyen l�legezni. Sz�rt. Azt hittem, ott fogok helyben meghalni. Kis�p�rtem szememb�l a hajamat. Err�l Justin jutott eszembe. Felid�ztem, ahogyan megr�zza a haj�t. A cs�kjai. A Baham�k. Minden eml�k el�rasztotta a fejemet. Ki kell vernem a fejemb�l. De nem fog menni. Olyan nekem mint a leveg�. �s ha nincs leveg�… A fejem m�r rettent�en f�jt. Z�gott. Kezemet a hal�nt�komra tettem, becsuktam szememet. M�gis mit akartam �n az �lett�l? Hogy �sszej�jjek a vil�g legnagyobb popszt�rj�val? Teljesen elsz�lltam a f�ldt�l. A fellegekben j�rtam. Eddig �szre sem vettem. Mekkora szerencs�m volt. Van aki mindent megadna Justin-�rt. K�zt�k �n is. F�leg most. Sz�vemet, lelkemet odaadtam volna most �rte. Mi van ha m�r holnap �j bar�tn�je lesz? Elfek�dtem a f�ld�n. Nem volt er�m visszam�szni az �gyra. A padl�n h�zogattam az ujjamat. Justinon kattogott megint az agyam. Kezem �jra remegett.

- Hey, hey. Mi �js�g? –l�pett be Emily mosolyogva. Rettent�en meg ijedtem. Felpattantam a f�ldr�l. R�m n�zett, �s tal�lkozott tekintet�nk. Emily arca komorr� v�lt, �s egyben ijedt�.
- Emily! Mit keresel itt? – n�ztem r� d�bbenten.
- Hallottam mi t�rt�nt, anyud elmes�lte. Annyira sajn�lom. �th�vott, hogy vid�tsalak fel, ha m�r Justinnal nem tal�lkozhatsz egy ideig.
- Vagy tal�n soha… - szomorodtam el.
- Ugyan, anyud sohasem tenn� ezt veled. Tudod milyenek a sz�l�k. Szeretik ha a gyerek�k tanul valamib�l. – forgatta Emily a szem�t.
- �sszevesztem Justinnal. – suttogtam, majd a k�nnyek megint el�rasztott�k az arcomat.  Ajkaim remegni kezdtek az idegess�gt�l.
- Mi vaan? – Emily odafutott hozz�m, �s szeretetteljesen meg�lelt. Elmes�ltem neki az eg�sz t�rt�netet, s hogy a m�ltkor mi�rt hagytam ott.
- Sajn�lom. De kital�ltam valamit. – odafutott a szekr�nyemhez, �s kivett egy d�g�s fekete r�vid ruh�t, �s egy b�rdzsekit. Furcs�n h�ztam Emilyre a szememet. Nem �rtem mit akart.
- Hel���! Buli van �desem! El kell felejtened azt a szemetet mind�r�kre! – forgatta Emily a szem�t megint.

- Nincs kedvem.  – odal�pett el�m, �s a kezembe nyomta a ruh�t, �s a f�rd�szoba ajt�ra mutatott. – Ok�, ok�. Csak, hogy tudd, az�rt teszem mert f�lek t�led. – mosolyogtam r�, b�r kicsit komoran.
Negyed �ra alatt megcsin�ltam a hajamat �s fel is �lt�ztem. Hajamat leengedtem. M�g kicsit igaz�tottam a ruh�mon s bes�lt�ltam a szob�mba.
- Azta..! – meredt r�m Emily nagy szemekkel.
- Akkor mehet�nk? – mondtam s�hajtva.
- Gyer�nk!

Els�t�ltunk a v�rosunk, Winnipeg, legnagyobb sz�rakoz�hely�re.
Kifizett�k a jegyet, �s m�r bent is voltunk. A zene d�b�rg�tt a hangfalakb�l. Milyen r�gen voltam m�r bulizni.
Emily egyb�l a pult fel� vette az ir�nyt. H�t hova m�shova? Elmosolyodtam magamban, majd k�vettem. Le�ltem az egyik sz�kre, �s rendeltem egy k�l�t.  Megint Justin jutott az eszembe. �reztem a k�zels�g�t, olyan mintha itt lett volna mellettem. �reztem az illat�t. Mintha csak magam el�tt lett volna. Hallottam, hogy Emily m�r a m�sodik J�germaister-t nyomja lefele a tork�n.. Nem is vettem �szre, hogy ennyit ivott.
- Te… *csuklik* figyelj. *csuklik* Nem megy�nk *csuklik* t�ncolni? *csuklik*. – most akkor Emily vagy berugott. H�t ez igaz�n mes�s. Most nekem kell vigy�znom r� eg�sz �jszaka. De �n m�r �gy is nagyon rosszul vagyok… Justin miatt.

Hopp�.Megl�ttam egy nagyon helyes pasit.
- Hey. – �rintettem meg l�gyan a v�ll�t. – � itt Emily. �s szeretn�m, ha lelass�tan�d a csajt. – kacsintottam r�. A sr�c egyb�l fogta az ad�st, �s �r�lt t�ncba kezdtek mind a ketten. �n elt�volodtam, �s a sz�kek fel� vettem az ir�nyt. �r�mmel l�ttam, hogy nem �lt ott senki. �gy v�gre magamba fordulhattam.
- T�ncolunk? – l�pett el�m, egy feketehaj� sr�c. Be kell, hogy valljam, helyes volt.
- Bocsi, de… - nem tudtam, hogy mit mondjak neki, hisz nem akartam megb�ntani.
- A rohadt �letbe, hogy itt senkit sem lehet egy�jszak�s kalandra h�vni. Mekkora g�z v�ros �sszes csaja. – v�gta nekem az �sszes szav�t a sr�c. Nagyra nyitott szemekkel n�ztem r� meglepetten, majd a szememet forgattam. Otthagyott engem (szerencs�re), �s a pulthoz ment. Biztos be akar r�gni. �s m�g mi vagyunk a sz�nalmasak. Ufh. Lehajtottam a fejemet, �s a f�lddel szemeztem. Valaki meg�rintette a v�llamat.

- Sz�ph�lgy, egy t�nc?  - annyira ismer�s volt a hangja, mintha…
- Nem t�ncolok. – mondtam,m�g mindig a f�ldet n�zve.
- Csak egy t�nc. Semmi t�bb. Annyira j�l n�zel ki, hogy nem hagyhatlak elvesz�teni…. megint.– mondta halkan. Megfordultam �s m�r �ppen kezdtem volna leoltani a pasit, de nagyra t�gult szemekkel n�ztem az arc�t.  Sz�vem �r�lt dobog�sba kezdett, kezem iszonyatosan remegett. �ri�si gomb�c keletkezett a torkomban, m�r-m�r leveg�t sem kaptam. Leveg�t…