Reggel a telefonom cs�rg�s�re �bredtem. Mivel  a farmerom zseb�ben hagytam, �s a farmerom ott hevert a szoba m�sik v�g�n… �n meg �gye ruha n�lk�l.
- Nem veszed fel? – �bredezett mellettem Justin.
- K�ne?
- Nem. Itt maradsz velem. – odab�jt hozz�m. �reztem, hogy a l�gz�sem lelassul, torkomban gomb�c keletkezik.
- De te nem sok�ig. – mondtam szomor�an. Kivettem a kezemet a takar� al�l, �s a t�le kapott karl�ncot n�zegettem.

- Ne felejts el. – mondtam a k�nnyeimmel k�szk�dve. Kis�p�rte a szememb�l a hajamat, �s m�lyen belen�zett.
- Soha.
- Soha, ne mondd, hogy soha… - m�r nem b�rtam sok�ig visszatartani a k�nnyeimet. Egy k�nnycsepp g�rd�lt v�gig az arcomon.
- Mi lesz vel�nk, ha elkezd�dik a turn�m.  – mondta agg�d�an. – Nem fogom kib�rni n�lk�led. F�l �v az t�l sok. Rengeteg id�. – mag�hoz szor�tott.
- Ne is besz�lj�nk err�l. Rendben? – suttogtam. – Fordulj el. Elszaladok a ruh�m�rt.
- �s ha nem? – mondta kac�ran.
- Akkor, - m�g mindig szipogtam. Nem tudok belet�r�dni, hogy elmegy Atlant�ba. N�lk�lem. – hazamegyek.
- Ne fenyegess ilyen sz�rny�s�gekkel. – nevetett, majd forr� cs�kot lehet az sz�mra. Belekuncogtam cs�kunkba. Justin elfordult. Magammal r�ntottam a takar�t, �s a ruhakupacunk fel� vettem az ir�nyt. Felvettem a f�ldr�l az �n cuccaimat, ledobtam magamr�l a takar�t, majd besurrantam a f�rd�szob�ba. A tegnapi ruh�m… mennyi eml�ket �riz. Egy egyszer� k�k ruha, m�gis mennyit foglal mag�ba. Nem is gondolkodtam tov�bb. M�g a v�g�n t�nyleg s�r�g�rcs�t kapok. Felkaptam magamra a melltart�mat, �s a francia bugyimat, meg a ruh�t.

- Fel�lt�zt�l? – k�rdeztem Justin az ajt�n kereszt�l.
- Persze, gyere.
Kinyitottam az ajt�t. M�r megigaz�totta az �gynem�t, �s rendbe tette az �gyat. Ott �lt az �gyon, lila fels�ben, �s fekete nadr�gban. Annyira… l�legzetel�ll�t� volt. Sz� szerint. Leveg� ut�n kellett kapkodnom.
- Mi van? – nevettem fel�. L�ttam, hogy v�gig m�r. A l�bamt�l eg�szen a frufrumig.
- Semmi. Csak. Olyan gy�ny�r� vagy. – hebegte.
- Mert m�skor cs�nya? – nevettem fel�.
- Hogy mersz ilyet mondani? – mosolygott r�m kedvesen. – Gyere. M�g ezt a kis id�t t�lts�k egy�tt… - az arca komorr� v�lt, de le�ltem mell�. �tkaroltam �s hozz� b�jtam.
- Hi�nyozni fogsz. – suttogtam f�l�be. L�ttam, hogy kir�zza a hideg. Elmosolyodtam. Fel�m hajolt, �s megcs�kolt. Minden egyes �rint�se kisebbfajta �ram�t�sk�nt �rt. Belet�rtam a haj�ba. Annyira szeretem a haj�t.

- Meg�r�l�k �rted. Im�dlak. – mondta „dorombolva”. – Kellesz. – led�nt�tt az �gyra, de nem hagyhattam.
- Ne. Most ne. Nem volt el�g tegnap?  - nevettem.
- Bel�led soha nem el�g. – mondta a szemembe n�zve. Szeme csillogott, mint ezer gy�m�nt. Nem mehet el. Nem hagyhatom. De a rajong�k. Nem csal�dhatnak… Justin a falon l�g� �r�ra pillantott.
- Indul a g�pem. – mondta halkan. �reztem, hogy a gyomrom g�rcsbe r�ndul, a fejem z�gni kezd, �s a kezem is elkezdett remegni.
- Nem. M�g ne… Nem mehetsz el… - sziszegtem. – Vagyis.. menj. V�rnak r�d. – les�t�ttem a szememet. Nem akartam, hogy most s�rni l�sson.
- Elk�s�rsz? – k�rdezte halkan.
- Ameddig csak akarod. – hozz�b�jtam. �t�leltem, �s magamhoz szor�tottam. Besz�vtam �des illlat�t. L�ttam a nyak�ban, a t�lem kapott nyakl�ncot. A testemen vagy milli�szor futott �t a bizserg�s. �jra �s �jra… Justin elindult a szoba sark�ban rejt�zk�d� k�k t�sk�ja fel�. Felkapta a h�t�ra.  Megfogta a kezemet. Er�sen szor�totta. Lement�nk a l�pcs�n. Az aut� m�r v�rt r�. (r�nk).
- Nincsenek csomagjaid?

- Usher is j�n velem. Beszerzett �j cuccokat, meg minden.  �n csak feh�rnem�t viszek, meg sapk�t. – fels�hajtott, majd mag�hoz szor�tott. Fejemet a v�ll�ra fektettem.
- Meg�rkezt�nk. – sz�lt h�tra a sof�r. �reztem, hogy sz�d�lni kezdek. V�ge. Itt a v�ge.
Sz� n�lk�l kisz�lltunk az aut�b�l, �s elindultunk befele. Megfogta a kezemet, �s er�sen fogta. Nem akart elengedni. Nem akartam elengedni. Rengeteg paparazzis volt ott. � sem mosolygott �s �n sem. Hiszen semmi okunk a boldogs�gra. Megv�rtam, m�g �rv�nyes�ti a jegyeket, majd visszafutott hozz�m. A szememb�l �ml�tt a k�nny. A sz� szoros �rtelm�ben. �reztem. Itt a b�cs�.

- Viszl�t. – suttogta.
- Szeretlek, szeretlek, szeretlek. – mondogattuk egy�tt, egyszerre.
- Ne felejts el. – suttogtam a f�l�be. Megsz�nt a k�lvil�g. Csak mi l�tezt�nk. A paparazzisok is elt�ntek a sz�munkra. Belet�rtam a haj�ba, �s gyeng�den megcs�koltuk egym�st. Mint amikor el�sz�r cs�kol�ztunk. Gyomrom g�rcsbe �llt, sz�vem le-majd felgyorsult. Sz�delegni kezdtem. A kezem megint elkezdett remegni. Megfogta a kezemet, majd �jra megcs�kolt.

- H�vlak. – suttogta k�nnyes szemmel.
- Felt�tlen. – let�r�lte a k�nnyeimet az arcomr�l. Mag�hoz h�zott, �s szorosan meg�lelt. Elindult h�t�n a h�tizs�kkal. Kez�nk szor�t�sa egyre halv�nyabb lett. M�g v�g�l m�r nem �reztem. Elment. Ott megy. M�g h�trafordult egyszer, �s egy szivet mutatott. �n is �gy tettem. Megfordult �s elment. Elment. Aki mindig vigy�zott r�m. Akire b�rmikor sz�m�thattam. Elment. A k�lvil�g ism�t felsz�nes �s sek�lyes lett. � jelentette sz�momra  VIL�GOT. � adta a leveg�t. Miatta l�legeztem. Senki m�s miatt. M�r nem lehetett l�tni, hogy hol van.Elment. Tal�n m�r felsz�llt a rep�l�re, �s..

*sms-em j�tt.

„ M�ris hi�nyzol! Szeretlek kicsim. Van egy �tletem. Gyere fel te is a rep�l�re, �s menj�nk el egy�tt. Azt�n majd j�het a b�ntudat. – Justin”