A l�bam g�rcsbe �llt s remegett. �t�leltem Justin derek�t. �reztem, hogy mindj�rt �sszeesek.
- �n is. – suttogtam neki vissza. A gyomromba pillang�k telepedtek. Justin belekezdett a Never Let you go c. sz�m�ba. Hirtelen el�m tartotta a mikrofont, �s arra invit�lt, hogy �n is �nekeljek. Nem akartam vele ellenkezni, �gy h�t vele egy�tt �nekeltem.

A k�z�ns�g hangosan tapsolt. Justin megfogta a kezemet, �s megpr�getett. Nem b�rtam ki nevet�s n�lk�l. A v�g�n m�r � is nevetett. Len�ztem a k�z�ns�gre, �s annyi gyilkos szemmel tal�ltam magam szembe. De hiszen tudt�k, hogy egy�tt vagyunk… m�r r�gen. Majdnem 3 h�napja. Nem �rtem. Megszokhatt�k volna m�r. Az �ssze j�kedvem elsz�llt az �gnek felfel�. Hirtelen forogni kezdett a vil�g. Nem b�rtam tartani m�r magamat. �reztem, hogy a l�bam �sszecsuklik, �s a gravit�ci� mag�val r�nt. Az eg�sz vil�g els�t�t�lt.

- Miranda… hah�! – hallottam anya hangj�t. A szemem m�g csukva volt. Nem �rz�keltem a k�lvil�got. Egy puha kezet �reztem a homlokomon. B�rmennyi k�z k�z�l is felismertem volna. Justin keze volt az. Kis�p�rte a szememb�l a hajamat.
- �gye nem miattam �llt le a koncert? – k�rdeztem halkan. Fel�ltem. Egy kanap�n fek�dtem.
- M�r is miattad agg�dik. – hallottam Emily g�nyos hangj�t, azt�n felnevetett. Nem gondolta komolyan. Mire �szhez t�rtem Justin szoros �lel�s�t �reztem. Kir�zott a hideg, de a melegs�g is �tj�rt.
- Am�gy is csak k�t sz�mot adtunk volna el�. Nyugi. – mosolygott r�m, majd egy cs�kot lehet a sz�mra. A testemen �tfutott a bizserg�s, �jra �s �jra.
- L�ttad, azt a sok rajong�t? Mindegyik �gy n�zett r�m, mintha meg�ltem volna az anyjukat. – mondtam rekedt hangon.

- F�lt�kenyek.
- Miattad f�lt�kenyek r�m. Nem akarok, hogy miattam t�nkremenjen a karriered.
- Nem �rdekel ha t�nkremegy. Fontosabb vagy mindenn�l. – �lelt mag�hoz m�g szorosabban.
- Holnap nem mehetsz Atlant�ba. – mondta anya. �reztem, hogy a d�h el�nti az eg�sz fejemet. K�pes lettem volna kiv�gni az ablakon egy sz�ket. Nagyon d�h�s lettem.
- Most mi�rt? – pr�b�ltam leplezni a d�h�met. Nem nagy sikerrel.
- Ne legy�l m�r d�h�s. Rossz �llapotban vagy. Justin te is l�tod. – �gy ut�lom, mikor ellenem usz�t mindenkit. Bieber kutyusszemekkel meredt any�ra.

- Ne is pr�b�lj meghatni. – mutogatott az ujj�val. – Nem d�l�k be ezeknek a kutya szemekkel. Miranda ezzel m�r immuniss� tett. – komolyan. Az a c�lja, hogy le�gessen mindenki el�tt. Megforgattam a szemeimet, csak hogy � is l�ssa, hogy UNOM.  JB le�lt mell�m a kanap�ra. A karj�val �t�lte a derekamat.
- Justin, majd Usher elvisz t�ged. Miranda, most csak kib�rod nem ? – megr�ztam a fejemet, �s a k�nnyeimmel k�szk�dtem. Senki nem �rt meg minket. De azt az�rt m�gsem mondhatom neki, hogy „ figyel m�r anya, engedj m�r el, mert Jussal akarunk csin�lni „valamit”. Nem vagyok ennyire k�zvetlen az any�mmal.
Felkeltem a kanap�r�l, meg�leltem Emilyt. Olyan j� volt m�r l�tni. �rezni a k�zels�g�t.
- Annyira hi�nyozt�l. - mondta, majd l�ttam, hogy a szem�b�l egy k�nny siklik v�gig az arc�n.
- Ne s�rj mert.. – nem b�rtam tov�bb mondani, elcsuklott a hangom. Elb�cs�ztunk egym�st�l, majd Justinnal elindultunk hozz�juk. T�z perc alatt oda�rt�nk, kinyitotta az ajt�t. Le�lt�nk a kanap�ra. A k�nnyeimmel k�szk�dtem. Nem akartam, hogy elmenjen. Azt akartam, hogy itt maradjon velem. �r�kre. Nem sz�m�t m�r senki. Csak �. Csak mi.

- �s ha most? – k�rdezte f�l�nken Jus.
- Most nem j�. T�ls�gosan le vagyok t�rve.
- De, akkor felvid�talak. – mondta mosolyogva. Nem b�rtam neki ellen�llni. De az �rzet, hogy itt fog hagyni, teljesen lelombozott. Led�nt�tt a kanap�ra, majd cs�kolgatni kezdett.
- Ne, k�rlek. – mondtam, majd fel�ltem.
- Sajn�lom. – majd megr�zta a haj�t. –  Mindj�rt j�v�k. - felpattant a kanap�r�l, �s felszaladt a szob�j�ba. Gyorsan vissza is szaladt. Le�lt mell�m, �s egy dobozk�t ny�jtott �t nekem.
- Tess�k. – nyomta a kezembe nagy bociszemekkel.
- Megmondtam, hogy ne vegy�l nekem semmit. De.. mi ez? – k�rdeztem, majd egy puszit nyomta a sz�j�ra.
- N�zd meg. – nevetett, majd megr�zta a haj�t. Levettem a kis szalagot a feh�r dobozk�r�l, �s felnyitottam. Az �llam is leesett a meglepetetts�gt�l.  Egy kis ez�st karl�nc volt. Rajta ilyen lel�g� kis  med�lokkal. Az egyikre az volt �rva, hogy Justin a m�sikra pedig, hogy Miranda. A t�bbi med�l pedig sz�v, git�r, �s m�g egy sz�v amire az volt �rva, hogy „forever”.

- Atlant�ban szerettem volna odaadni. – mondta, majd meg�lelt. Szorosan magamhoz szor�tottam. Megk�rtem, hogy tegye fel nekem. �ssze kapcsoszta. Olyan … sz�p. Magamra n�ztem, �s kerestem magamon valami olyasmit amit �n is neki adhatok. Levettem a nyakl�ncomat.
- A mam�mt�l kaptam. M�g hal�la el�tt adta nekem. – ny�jtottam Justinnak.
- Nem fogadhatom el. Hiszen…
- De, k�rlek. – elvette t�lem, majd letette a t�v� el�tti k�v�z�asztalra.
- Szeretlek. – suttogta. Felemelt, �s felvitt a szob�j�ba. Tudtam mit akar. Ez az utols� est�nk. J�r nek�nk.