Amikor leértünk a partra, a holdfény gyönyrűen világította meg a tengert. A kezeimet összefontam a Justinéval. Majd belekezdtem egy ismerős dallamba...

Don't tell me that you're kin of into me
'Cause I just wanna be, wanna be, wanne be
Adored!
I need to feel it, to know that you mean it
From the the bottom of the sky...

-Tökéletes. - mondta Justin lágyan.
- Mire célzol?- még mindig a parton sétáltunk.
- Az egész napra. Amikor veled vagyok, átkerülök egy másik világba. Ahol megnyugvásra, és békére találok.-bár nem láttam, de éreztem a hangján, hogy boldog.
- Várjunk csak. De mi lett a tisztasággyűrűvel?-szomorú lettem. Nem szerettem volna, ha miattam töri meg az esküt.
-Letettem. - válaszolta szemrebbenés nélkül. -Mármint tegnap. Elmentem és lemondtam.
-Tessék? Ügye tudod, hogy körülbelül mára már az egész világ azt fogja gondolni, hogy mi már lefeküdtünk, vagy legalábbis lefogunk. Nem szeretném, ha ezzel zaklatnának.-mondtam szomorúan.
-Nem fognak. És amúgy meg. Kit érdekel? A lényeg, hogy most veled vagyok.-mélyen a szemembe nézett. Megöletem szorosan, majd megsimogattam a hátát.

Leültünk a homokra, majd átölelte a derekamat. Éreztem a forró lehelletét, majd a puha ajka a nyakamon landoltak. Gyengéden puszilgatta az arcomat. Hallottam, hogy egyre gyorsabban veszi a levegőt.
-Szeretlek. - suttogta a fülembe. Megsimogattam a puha haját, majd JB szorosan magához húzott.
- Én is. -majd a szokásos módon megpusziltam az orrát, mire ő felnevetett és megrázta a haját. Nem tudok ellenállni a hajrázásnak.
*csiinng*
-Igen?-Justin mobilja csörgött. Előkapta a zsebéből.
Az egyik kezébe a telefon a másik kezével pedig a hatamat simogatta. Beszívtam a pulcsija édes illatát, majd elmerengetem.
- Mi? Semmi közöd hozzá! Amúgy meg magánügy. Csá!
- Mi a baj?- kérdeztem tőle nyugtalanul.
- Edward itt van. A Bahamákon. - a hír villámcspaásként ért. Eljövünk nyaralni, hogy nyugalomban legyünk, erre fel, meg utánunk jön ez a kis nyomorék. Nem csak hogy megverte Justint, de még kórházba is juttatta, és még ide is utánunk jön.
-Hol van most?- kérdeztem JB-től idegesen.
-A parton. Gyorsan, gyere, haza kell érnünk. MOST! - Jus hirtelen felpattant a homokra, majd megfogta a kezemet és futásnak eredtünk.
- Hello, hello Mrs. Shay. Nocsak, mi szél fújt erre téged, meg ezt a nagy szájú parasztot?-Edward áll előttünk. Hihetetlen. Hogy a francba talált meg minket?
- Ne parasztozd, merz beverek egyet!-iszonyatosan ideges lettem.
- Jaaaj, a kis Miranda Shay, fú de félek.-éppen lendíteni akartam a kezemet, mire valaki hátrakapta és megkötözte.
- Mi a...? - JB kezei is össze voltak kötözve.
- Mit csináltunk, hogy így kell bánnod velünk?!- ordítottam Edwarddal. Justin hevesen vette a levegőt. Fel volt zaklatva. Teljesen maga alatt volt.
-Először is drágaságom, te semmit. Ez itt, ez a marhaszájú volt az. Elvett téged tőlem. Szerettelek. Még ha soha életedben nem is láttál. Nap mint nap követtelek. Minden egyes lépésedről tudtam. Erre fel, jön ez a popszenzáció, és elvesz tőlem téged.- a könnyeim patakként hullottak az arcomról.
- És ha jól látom, örökre egymásba estetek.-Edward hangja lesújtó és szánalmas volt.
- Tudod mit Miranda? Te maradj csak itt velem. Ha már nem lehetünk együtt, legalább egy estét hadd töltsünk együtt. Csak mi ketten itt  tengerparton. Megtörténne amire már évek óta várok.
- Nem erőszakolhatod meg!- ordított Justin.
-Kit érdekel egy szánalmas véleménye? Tudod mit öcsi? Nézd inkább végig, ahogyan megerőszakolom a kis barátnődet.!-Edward tekintetében felcsillant az a bizonyos vágy. A hideg rázott attól a rettentően gonosz tekintetétől. Justin próbált volna szabadulni, de a két fickó erősen fogta a ruháját.
Láttam ahogy a holdfény megvilágítja Jus arcát. Könnyek folytak az arcán.